Első bejegyzés

Éppen hason feküdtem a napozóágyon, kiélvezve a forró napsütést Barcelonában,amikor valaki rácsapott a seggemre. -Mi bajod van vadbarom?-néztem fel. Egy srác állt perverz vigyorral a képén előttem. Szőkés haja a szemébe hullott. Kék szemeivel huncutul nézett rám. -Bocs.. bogár volt ott.-mondta kacsintva, mire megforgattam a szemem, és visszaraktam a fejem az ágyra. -Christofer vagyok.-jelentette be. -Én meg nem kérdeztem.-vágtam rá csípőből. -Madridban élek.-kezdett bele de közbevágtam. Lendületesen felülve, leemeltem a napszemüveget a fejemről és felvont szemöldökkel a szemébe néztem. -Figyelj! Nem tudom mit akarsz, gondolom bevágódni. De hidd el, nekem ehez most nagyon nincs kedvem. Végre szabad vagyok hadd élevezzem már ki. És ha valakivel is, nem veled fogom. Mert egyből lejön, hogy egy önelégült idióta vagy.-álltam fel mire nem túl diszkréten végig mért. -Azt mondod jól nézek ki?-nézett rám vigyorogva, megmutatva ezer wattos vigyorát..,megint. -Én ilyet egy szóval sem mondtam.-tartottam fel a kezem tiltakozásképpen. -Én is ezt mondanám.-bólogatott. Összeráncolt szemöldökkel, elképedve néztem rá. -Jó.. már nagyon untatsz, és amúgy is dolgom van.-kezdtem összepakolni. Felvettem a törölközőm, majd elindultam. Szemem sarkából láttam, hogy jön mellettem. -Na és, hogy, hogy egyedül?-pillantott rám. -Dolgozok..,nyaralok.-mondtam szűkszavaúan. -Szüleid? -Otthon.-vontam meg a vállam. -Miért? -Mert nem akarok velük lenni, és ők sem velem?-nevettem fel kínosan. Biztos megérezte, hogy nem kéne vontatni a dolgot, meg egyébként is? Miért beszélek egy vadidegennel? -Mit dolgozol? -Szörfoktatás.-néztem rá mire megcsillant a szeme. -De nem szeretem a gyerekeket vagy a tizenéveseket akik elhatározzák, hogy profik lesznek.. ch.-mondom szemforgatva.-Én tanultam öt évig, úgy , hogy...-grimaszolok.-Meg egyébként is. Halál unalmas.-mondtam majd megálltam a tengerparti ház előtt. -Itt laksz?-nézett kérdőn. -Nem tudom, hogy igazat mondjak-e.-tűnődte. el.-Egy perverz idiótának?! Ide járogatnál..-nyitottam ki az ajtót. -Honnan veszed?-kérdezi nevetve. -Megérzés.-forgattam a szememet sokadszorra majd becsaptam volna az ajtót előtte. De csak ha, engedte volna...